1. SKIP_MENU
  2. SKIP_CONTENT
  3. SKIP_FOOTER

2018 a gyarapodás éve

2018 a gyarapodás éve Hagyományunkat folytatva, a 2017-es év végén megkértük Muraközi Istvánt, Berettyóújfalu város polgármesterét, hogy értékelje az elmúlt esztendőt, ossza meg olvasóinkkal tapasztalatait, az elért eredményeket, valamint vázolja fel az elkövetkezendő év... Teljes cikk...

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt! Áldott, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok Berettyóújfalu minden lakójának és a weboldal minden kedves látogatójának! 450 Teljes cikk...

Országos Idősügyi Infokommunikációs Program

Országos Idősügyi Infokommunikációs Program Mint arról korábban már részletesen beszámoltunk, Országos Idősügyi Infokommunikációs Program indul, melynek keretében országosan 5000, városunkban 50 nyugdíjas kap számítógépet. A program során a mai napon Jankuly Jánosné, városunk lakója kapta... Teljes cikk...
  • 2018 a gyarapodás éve

    2018 a gyarapodás éve

  • Boldog Karácsonyt!

    Boldog Karácsonyt!

  • Országos Idősügyi Infokommunikációs Program

    Országos Idősügyi Infokommunikációs Program

Previous
Next
Hiba
  • Hiba történt a hírcsatorna adatainak beolvasásakor

Megnyugtató információk a börtönkórházzal kapcsolatban

A Gróf Tisza István Kórház épülete előtt tartott hivatalos sajtótájékoztatót 2017. július 12-én 15 órától Kulcsár Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője. Ennek apropóján megkértük Dr. Muraközi Zoltánt, kórházunk főigazgatóját, reagáljon a tájékoztatón felvetett kérdésekre.




Tegnap a Jobbik országgyűlési képviselője sajtótájékoztatót tartott a kórház előtt a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ (börtönkórház) elleni tiltakozásul. Tudott erről, értesítették a kórházat a tervezett tájékoztatóról?

Nem értesítettek, és csak utólag tudtam meg a dolgot. Egyébként, mint országgyűlési képviselőnek természetesen joga van ilyen megmozdulásokat tartani, és sem a kórháztól, sem más állami intézménytől nem kell erre engedélyt kérnie. Mivel a tájékoztató a kórházzal szemben, az út átellenes oldalán, az árnyékban került megrendezésre, sem a betegek, sem a mentők forgalmát nem zavarta, így ilyen értelemben nem is érintett minket. Egyébként tegnapi napon én éppen Tökölön jártam polgármester úrral, hogy első kézből szerezzünk információkat a lakossági fórumon felvetődött, és a képviselő úr által is feltett kérdésekre.

Visszatérve egyébként a sajtótájékoztatóra, nagy örömömre szolgált, hogy a képviselő úr a lakossági fórumon tőlem elhangzottakat elfogadta, és jelen alkalommal már ezeket alkalmazta is. Nevezetesen, hogy a korábban emlegetett 110 ezer rab (mely egyébként nonszensz, hiszen Magyarországon összesen 18 ezer fogvatartott van) helyett az általam javasolt „orvos-beteg találkozót” alkalmazta, hiszen mint a civil életben is van úgy, hogy egy beteg több alkalommal megjelenik a szakrendeléseken, laborban, röntgenben, vizsgálatok és kezelések céljából, és ilyenkor egy beteg esetében több orvos-beteg találkozás kerül elszámolásra. A másik örömteli dolog ezzel kapcsolatban az volt, hogy elfogadta tőlem, hogy a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházban nincsenek klasszikus értelemben vett várólisták, így ezt már jelenleg nem is tette fel kérdésként. Sajnos azonban ismét elkövetett egy hibát: amikor az évi kb. 1300 fekvő rab-beteg ellátását említette, úgy helyezte dimenzióba, hogy ez „egy kisebb megyei kórház éves betegforgalmával egyezik meg”. Ez természetesen hibás megközelítés, hiszen a mi kórházunkban éves szinten 17-19 ezer fekvőbeteg ellátása történik, egy megyei intézményben ennek a számnak a többszöröse. Sajnálom, hogy nincs a környezetében olyan egészségügyi szakember, aki ezeket a téves információkat ki tudná gyomlálni a beszédeiből.

Az említett tököli látogatáson mely kérdéseikre kaptak válasz?

Még a lakossági fórumon ajánlotta fel Csóti altábornagy úr, hogy a szakmai érdeklődőknek megszervez egy látogatást, melyet az ott levők közül csak ketten fogadtunk el a polgármester úrral. Bemutatták az intézetet, annak működést és lehetőséget kaptunk a részlegek körbejárására, illetve a minket érdeklő kérdéseket is feltehettük a jelenlevő BV Központi Kórház főigazgató asszonyának, a helyettesének, illetve a BV Fiatalkorúak Börtönének parancsnokának is. Természetesen a szakmai kérdéseken, az ellátásszervezésen túl a legfontosabb kérdésnek a látogatások körülményeit tartottuk.

Hogyan történik a tököli rabkórházban a beteglátogatás?

A fogvatartottakat a központi kórházban folyó kezelésük alatt is megilleti a havi egy alkalommal történő kapcsolattartás joga, amennyiben ezt valamely fegyelem- vagy függelemsértés miatt nem vonták meg tőlük büntetésként. A látogatási rend egyszerű: Tökölön a hónap második és negyedik péntekén van látogatás, délelőtt, 60 perc időtartamban. Maximum két felnőtt és két kiskorú gyermek látogathat egy beteg fogvatartottat. A látogatók egyszerre érkeznek és zsilipelnek be a börtön területére, és egyszerre hagyják azt el a látogatási idő letelte után. Tehát valóban tervezett és szervezett a látogatás. Emellett csak az látogathat, aki a hivatalos listán, mint kapcsolattartó szerepel, tehát minden látogató ilyen szempontból is nyilván van tartva. Az esetleges rendbontás (a börtön falain belül, vagy kívül) a látogatási jog megvonásával, vagy a látogatás megtagadásával járhat, és ezzel mindenki tisztában van. A fórumon elhangzó legfőbb félelem a „látogatók hordáitól” tehát – amennyiben ezt a verziót valósíthatják meg – okafogyottá válhat. Az esetlegesen itt létesülő BV-EK látogatási rendjét hasonlóan szabhatjuk meg – közös megegyezéssel a város, a BV és a kórház –,

1: hétköznap, hogy a hétvégi pihenéseket, turizmust egyáltalán ne zavarja,

2: havi két koncentrált alkalomra, hogy a biztonsági felkészülés se legyen mindennapos, és ez se zavarja az erre érzékenyeket,

3: illetve rövid ideig tartson, és szervezett formában, hiszen így a vasútállomásról és a buszmegállóról egy tömegben lehetséges egy járattal a látogatókat kiszállítani a BV-EK kapujához, a 42. számú úton, és vissza az állomásokra.

DSCF7410

Bár a tegnapi sajtótájékoztatón nem történt róluk említés, de sokan félnek az esetleges fogolyszökésektől is a kórházból. Nemrégen is történt ilyen eset.

Igen, valóban történt, erre is rákérdeztünk. Mindenekelőtt két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. Az egyik, hogy a központi kórházban ugyanolyan biztonsági feltételek mellett töltik az idejüket a beteg fogvatartottak, mint az eredeti őrző intézményükben. Napközben a kórtermekben vannak, becsukott ajtók mögött (belül nincs kilincs…), és csak a szükséges vizsgálatok és kezelések idején hagyják el egyenként, kísérővel azt, és a legrövidebb időn belül visszakísérik oda őket. Szabad levegőre napi két alkalommal mehetnek, csoportosan, rövid időre, ekkor szívhatják el az engedélyezett napi két cigarettájukat egy kerítéssel oldalt-felül elzárt területen. Az innen történő szökés lehetősége és esélye a nullával egyenlő tehát.

A másik dolog ezzel kapcsolatban a beteg fogvatartottak más – civil – egészségügyi intézményben történő ellátása. Tökölről Budapestre szállítják be a fogvatartottakat a szükséges vizsgálatokra, kezelésekre, műtétekre, stb. A budapesti egészségügyi ellátórendszer sajátosságai miatt a Tökölről szállított betegek több mint 10 kórházba kerülhetnek, állapotuktól, ellátási igénytől és betegségtől függően! Ezek a szállítások az ismert formájú zárt furgonokban történnek, minden esetben kísérővel. A fogvatartottak őrzési igénye természetesen függ a bírósági ítélet súlyától, az elkövetett cselekménytől, a fogvatartott börtönben tanúsított viselkedésétől és egészségi állapotától is, de minden esetben elsődleges szempont a biztonság. A felügyelet foka terjedhet a folyamatos őrzéstől az időszakos ellenőrzésig. Civil kórházba helyezett fogvatartottat a fenti szempontok szerint őrzik, de ebben az esetben természetesen nem lehet elkerülni a civil betegekkel, látogatókkal történő találkozást sem. Egy civil kórházban végzett műtétet követően nem tudják azonnal visszaszállítani Tökölre a beteget, így a kórházban kerül elhelyezésre pár napig. Ebben az esetben az őrzés már nehezebb, és nagyobb BV-személyzetet igényel. A fent említett beteg fogvatartott is kisebb súlyú ítélettel sújtott volt, az őrzését a rendszeres ellenőrzési fokban határozták meg, és nyílt civil osztályon került elhelyezésre. Innen haladt ki két ellenőrzés között, és mivel egy kórházban a portásnak nincs joga senkitől megkérdezni, hogy honnan és hova megy, az átlagos fővárosi érdektelenség mellett elhagyta az intézetet. Ilyen nálunk a BV-EK megépülésével nem fordulhat elő, hiszen a betegek nem nálunk, hanem a BV területén lábadoznak, a megszokott szoros őrzés alatt.

És mi lesz a komádi börtönből érkező betegekkel?

Erről még nem folytattunk megbeszéléseket. A főszabály szerint a sürgős egészségügyi ellátást igénylő fogvatartottakat a legközelebbi (akár megyei) kórházba szállítják be, tehát ez esetben Komádiból majd valóban kaphatunk azonnali ellátást igénylő beteget. Azonban az ellátást követően minden bizonnyal a BV-EK területére kerül, ahol eldöntik, hogy felvételt igényel-e, vagy visszaküldik az eredeti fogvatartási helyére.

A képviselő úr néhány olyan kérdést is feltett, mely szerinte komolyan foglalkoztatja a város lakosságát. Az egyik a betegek biztonsága, úgy, hogy „bűnözők vannak a szomszédságban”?

Ahogy már említettem, a BV-EK zárt rendszer, pontosan úgy működik, mint egy börtön fokozatú egység. Az itt tartózkodók semmilyen biztonsági kockázatot nem jelenthetnek, másrészt azért mégis csak beteg emberek, néhányan igen súlyos állapotban.

Felmerült a „gondtalan és biztonságos látogatási rend biztosítása is” a kórház mellett felépülő börtönkórház esetén?

A BV látogatási rendjét már elmondtam, és ennek biztonsági tartalmait. A Gróf Tisza István Kórházban jelenleg is élő látogatási rendet ez semmiben nem befolyásolja, a betegeinket továbbra is – ahogy ezt a jogszabályok megengedik – bármikor, akármennyien látogathatják. A civil betegek látogatóitól nem kérhetjük a dohányzás, a zajongás és tömeges jelenlét mellőzését sem.

DSCF7416„Nem fogják-e korlátozni a civil betegek jogait a velük azonos, vagy szomszédos intézményben elhelyezett nagyszámú rab miatt”?

Az, hogy a BV-EK területén hányan vannak elhelyezve – 50 vagy akár 200 fő – a mi kórházunk működését semmilyen körülmények között nem érinti. A fogvatartottak soha nem lesznek azonos helyen a civil betegekkel - szemben e jelenlegi budapesti-tököli kényszer-gyakorlattal! A civil betegek jogainak csorbítási lehetősége már komolyabb kérdés. A Képviselő úr nem jelezte pontosan, hogy mely betegjogra gondol, így a teljesség igényével válaszolnék erre, hátha elfogadja majd ezt a válaszomat is.

                Az 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) nevesíti:

  • az egészségügyi ellátáshoz való jogot,
  • az emberi méltósághoz való jogot,
  • a kapcsolattartás jogát,
  • az intézmény elhagyásának jogát,
  • a tájékoztatáshoz való jogot,
  • az önrendelkezési jogot,
  • az ellátás visszautasításának jogát,
  • az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát,
  • az orvosi titoktartáshoz való jogot

A fenti felsorolásból érezhető, hogy az ellátáshoz, emberi méltósághoz való jog semmilyen körülmények között nem sérülhet, és nem is fog sérülni. Azok a hangok, mely szerint a rabok hamarabb jutnak orvosi ellátáshoz, mint a civil rászorulók, egyszerűen hangulatkeltő szándékúak, és nem igazak!

A kapcsolattartás joga (betegek kezelésre kísérése, kiskorú melletti szülői tartózkodás, beteglátogatás) mint korábban említettem változatlan lesz, és nem is lehet másként.

Az intézmény elhagyásának joga, a tájékoztatáshoz és önrendelkezéshez való jog minden helyzettől függetlenül biztosított. Az ellátás visszautasításának joga, a dokumentáció megismeréséhez és az orvosi titoktartáshoz való jog pedig szintén teljes mértékben független a BV-EK-tól való távolságtól.

„Mivel garantálják, hogy a börtönkórház nem fogja elszipkázni a képzett dolgozókat a kórháztól?”

Sajnos jelen helyzetben sem tudunk arra garanciát vállalni, hogy BV nélkül sem hagynak el minket a dolgozóink külföldi, budapesti, vagy dunántúli munkalehetőség miatt. Amennyiben ez a kérdés nem tendenciózus, akkor elmondanám, hogy számos munkatársam jár másodállásban, vagy részmunkaidőben debreceni, budapesti kórházakba kisegíteni. Ők esetleg nem Budapestre mennének el, hanem csak ide a „szomszédba”, és valószínűleg megkeresnék ugyanazt a pénzt, mint a több napi távolléttel és több órás utazással egy idegen környezetben. Itt vidéken a dolgozók még lojálisak az intézményekhez, főleg aki 15-30 éve egy helyen dolgozik, nehezen lép ki „csak pénz” miatt a megszokott keretekből.